Ja, és azt még nem is mondtam, hogy teljesen normálatlan vagyok. Az úgy volt, hogy a pasim összehaverkodott a kilencven exem közül az egyikkel. Egy helyen dolgoztak, majd együtt buliztak, múlt hétvégén pedig engem is elcipelt egy közös italozásra.
Közismert, mennyire hadilábon állok az exekkel. Semmi bajom, ha a pasim meg ő haverkodnak, legalább nekem nem kell jópofiznom. Főleg úgy, hogy az ex azóta egy háromszor akkora kigyúrt állattal jár, mint én, aki szerencsétlenségemre szintén ott volt a buliban. Tehát adott az ex, aminek már az ex-lététől is futkos a hideg a hátamon, továbbá annak szuperizmos palija (minden nálam izmosabb embertől lufi módjára ereszt le az egóm). Fantasztikus hangulatban indultam.
Normálatlanságom pedig ott ütközik ki, hogy a metrómegállóban egy teljesen ismeretlen cigány fiatalember billentette helyre az önbecsülésem. Nyilván valahogy belém akart kötni, de mivel máshogy nem tudott, fejével felém bökve csak ennyit nyögött oda két haverjának: -Dika gyúrós!
És én komolyan mondom, elakadt a szavam a meghatottságtól. Boldog voltam! Egy ismeretlen számára csak egy dika gyúrós voltam!
Mindeközben persze a pasim meg rajtam röhögött, hogy lehetek ilyen hülye.
0 kritika:
Megjegyzés küldése